Ugye, az anyai megérzés...

Tudtam én, hogy ekkorát nem csalhatnak az ösztöneim. :-) A minap ellátogattam az orvosomhoz, a vizsgálatnál mindent rendben talált, megnyugodtam, néztük még kicsit az uh-n a babát, majd egyszer csak azt mondja a doki bácsi: -Igazán formás ez a kicsi lány. Elsőre meg se tudtam szólalni, olyan földön túli boldogság lett úrrá rajtam, tényleg a fellegekben jártam az örömtől, majd enyhén elcsukló hangon megkérdeztem, hogy ezt úgy érti-e, hogy elmúlt a kukacossága? Olyan meglepetten nézett rám, mintha 3 héttel korábban nem ő dörgölte volna a képembe, hogy tévedett a női/anyai megérzésem, becsapott a testem, fiú lesz ez a baba inkább mint kislány. Elkezdte nekem mutogatni most, hogy nézzem meg itt ezt a vonalat, meg ott azt a csíkot, ő itt egy lányka. Mondtam neki, hogy a csíkokhoz meg vonalakhoz nem értek, de akkor ugye ez tuti és a következő uh-ra nem nő mégis "pöcsője" ahogy Márkocskám mondja. Megállapodtunk abban, hogy 100% majd akkor lesz, ha megszületik, addig csak 99%. :-))))Na ezen felbuzdulva tegnap meg is rendeltem az ultra menő, hiperszuper csajos új babakocsinkat. :-D Rózsaszín köd lebeg körülöttem. Van egy vagány, életre való, szívdöglesztő kis pasim és lesz egy igazi kis hercegnőm is. Kívánhatnék ennél tökéletesebbet? Legnagyobb meglepetésemre az apja máris olvadozik az ő pici lányától. Megrendeltem Márk nagyfiús ágyacskáját s, ami ő maga választott. Megbeszéltük, hogy övé a szép, új ágy, a hugi pedig megkapja kiságyikót. Letisztázta velem, hogy nem lesz hugi, csak kistesó, a kiságyikóban meg Elike (a nagy plüss elefánt, aki azóta is állandó alvócimbi és vigaszbarát) fog aludni, a kistesó meg majd alszik a babakocsiban, de azt ne vegyünk neki.... Szóval bonyolult az élet. :-) Névkérdésben nem sikerül megegyezni, én a Lottit vagy a Laurát szeretném, az Imre a Lillát, Márk meg traktort. :-) Nem teljes az összhang, de majd csak megtaláljuk a megfelelő nevet. Íme a nagyfiús ágy és a kiscsajos babakocsi.