Gondolkoztam, hogy vajon tapasztalatot vagy pedig élményt írjak-e, de arra jutottam, hogy élménye ezzel kapcsolatban azoknak volt, akik hallották a tapasztalat szerzésem folyamatát, de azoknak azt hiszem maradandó. Leírok 1-2 történetet, amiből teljesen egyértelművé válik, hogy a foci és én nagyjából köszönő viszonyban sem vagyunk. Pedig én becs' szó, igyekeztem.
A nem létező kapcsolatunk úgy kezdődött, hogy a suliban tesi órán ritkán bár, de előfordult, hogy arra kényszerítették a lányokat is, hogy focizzanak. Húztam persze a számat, mert milyen dolog ez? Lány létemre focizzak? A fiúknak miért nem kell gerendán egyensúlyozva mérleget csinálni vagy felemás korláton spárgázni? Duzzogtam nagyokat, nem is voltam hajlandó aktívan részt venni ebben a fajta tevékenységben, általában beálltam kaput támasztani,ami szó szerint így volt, mert lássuk be, a lány foci (bocsi Dóri, nem a profi csapatokra gondolok, hanem az ilyen rögtönzött balerina társulatokra mint a miénk volt) nem arról híres, hogy záporoznak a szebbnél szebb gólok. Ám egyszer valami véletlen folytán mégis arra vetődött egy labda, erre én persze nem voltam felkészülve és olyan filmbe illően talált pofán, egy száguldó meteor sebességével. Ekkor volt közöm utoljára olyan labda tevékenységhez, amit lábbal végzünk.
Tavaly egy szép tavaszi vasárnap délután Vanda rávett, hogy menjek el vele itt Kőrösön egy foci meccsre, úgysincs jobb dolgom, unatkozni meg ott is tudok, de legalább levegőn vagyok és szotyizni is lehet. Belementem. Hozzá kell tennem, hogy előző este bulizni voltunk, ezért fáradt is voltam, na meg a vodka-martini... nem részletezem. Fél óra után feltűnt, hogy vannak a pályán olyanok, akiken szép szines mez van, meg vannak páran fekete-fehérben. Néztem őket, gondolkoztam, aztán félhangosan megkérdeztem Vandától, hogy oké, hogy a szinesek az egyik csapat, de hol van a másik, akivel játszanak és miért rohangál ennyi bíró a pályán... Mikor többen körülöttünk olyan "ugye csak viccel" tekintettel pislogtak felénk és Vanda azonnali távozást javasolt, ráébredtem, hogy lehet, hogy már nem divat, hogy a bíró fekete-fehérben van, a játékosok meg szinesben és akkor megvilágosodtam: a bírók a másik csapat. Jó, már késő volt, de legalább megtörtént. Természetesen ez azóta is visszaköszön néha. A "hány sárga és piros lapot kell vinnie egy meccsre a bírónak" tipusú kérdések azért mára már letisztultak és nem is nagyon foglalkoztat ez a foci dolog, de most, hogy elkezdődött a vb és nem hallok másról csak Afrikáról, vuvuzeláról (na,erről először azt hittem, hogy egy indián törzs), lesről, ismeretlen országok csapatairól és persze egész nap el sem lehet kapcsolni a meccsről, kénytelen vagyok ezt nézni én is és akaratlanul is, de néha felmerül bennem néhány kérdés, amikre azonnal választ akarok kapni, hogy ne érezzem magam teljesen hülyének. Imre nem könnyíti meg a felzárkóztatásomat, mert ha éppen nem elbeszélünk egymás mellett, mert ő nem érti, hogy mit kérdezek én meg nem tudom másképp megfogalmazni, akkor rendszerint kitalál valami hülyeséget, hogy újra vakvágányra kerüljek. Az első meccset nézve azon agyaltam, hogy hogy is van az, hogy mondjuk egy angol játékos portugál csapatban játszik, a vb-n mégis "haza megy". Rövidke magyarázás után megfejtődött a rejtély. Ami viszont igazán gonosz volt tőle, az az volt, mikor megkérdeztem, hogy mi értelme van annak, hogy zászlóval a kezükben ácsorognak a pálya szélén a fickók, meg bent is futkos egy (nem akartam megint csőbe húzni magam a sok bíró dologgal). Erre azt a válszt kaptam, hogy aki bent futkos, az nem is bíró, hanem a közönségből kisorsolt szerencsés néző, aki onnan bentről nézheti végig a meccset. Gyanus volt a dolog, de én ezzel nem kötözködtem, ki tudja, hogy milyen reklám fogások meg pénzcsinálási lehetőségek vannak még a vb idején. Viszont mikor a "szerencsés néző" lefújta a meccset, akkor rájöttem, hogy csúnyán kihasználták a hiszékenységemet és át lettem vágva. Azóta egyszer ennyit kérdeztem meg, hogy mi is az a les, de ezt eddig senki nem tudta nekem elmagyarázni, a "nem látod, hogy rossz helyen áll" tipusú válaszokat nem tekintem potenciális magyarázatnak. Mindegy, talán egyszer annak is eljön az ideje, hogy ezt megtanuljam. Ha nem, azt sem bánom. A focihoz cseppet sem értek, de ezzel még talán elélek valahogy. :-)
Ha gondolod, és egyszer ráérsz, akkor elmagyarázok mindent, amit nem értesz:):)
VálaszTörlés