Közkívánatra

Az a hír járja, hogy az előző blogom sértette némelyek személyes meggyőződését azzal kapcsolatban, hogy nekem mit kéne és mit nem kéne leírnom. Ez az a része a dolognak, ami önmagában cseppet sem tudna érdekelni, azonban ihletet nyertem! Biztos vagyok benne, hogy senki figyelmét nem ragadta meg különösebben a következő fogalom: kerítésalpinista (ha csak nem vette magára, ebben az esetben viszont ajánlom szives figyelmébe a bejegyzés címét: a gödrök első számú törvénye:ha benne vagy, ne áss tovább!). Volt hozzá egy sztori is, de ezt most nem írom le újra,aki ismeri a történetet, annak ennyi is elég Mondjuk ott sem részleteztem, csak felsorolásként megemlítettem. A felháborodás okát pusztán azért nem értem, mert ha jó emlékszem, akkor nem soroltam neveket, de még csak monogrammokat sem, hiszen nem a lejáratás volt a célom. Legalábbis meg sem fordult ilyen a fejelmben. A felháborodás vagy valódi volt, amit nem értenék, vagy csak egy remek indok a kapcsolatfelvételre, amit tökéletesen értek, csak értelmét nem látom, de ebbe nem fogok belebonyolódni. A továbbiakban nem is fogok ehhez hasonló dolgokkal foglalkozni, ahogy eddig sem tettem, de ez nem azt jelenti, hogy süket vagyok vagy vak, csak akadnak sokkal fontosabb és érdekesebb dolgok is az életemben, mint másoknak elmagyarázni, hogy ahogy Éva barátnőm fogalmazott "sepregessen mindenki a saját udvarán".