Amint megígértem, minden nap egy rövid összegzés. Reggel eldöntöttem, hogy fogom Bubut és átmegyünk Kecskemétre a legközelebbi "plázába", hogy jól lefárasszuk magunkat a játszóházban. Előtte azonban kellemest a hasznossal alapon a benzinkút felé kanyarodtunk, hogy a haza felé úton se kelljen tolnom az én cseppnyi tankomat. Szóval ezt is kipipáltuk, teli tankkal, boldogságban döcörögtünk Bubuval a délelőtti forgalomban, majd megakadt a tekintetem a piros lámpánál előttem álló szuzukis, kalapos, öreg bácsin. Előre leszögezem, hogy nem nézem le a kis autókat, nekünk is volt trabink, poszink, stb.... Azonban az évek alatt arra a megállapításra voltam kénytelen jutni, hogy vagy a szuzuki butítja le az embereket, vagy csak a tehetségtelen sofőrök választják ezt a márkát. Ezen meglátásom alól az egyetlen kivétel Viktor, aki Szuzi Szilverrel (nem egy pornós, hanem egy ezüst szuzuki) bátran, vígan, gördülékenyen közlekedik. Viktort egyébként is szeretem, így neki ezt is megbocsájtottam. Szóval lényeg a lényegben, elkezdtem figyelni a bácsit a szuzukiban, aki kitekeredett nyakkal sasolt hátra, ahelyett, hogy a lámpát nézte volna. Gondoltam, én inkább megvárom, míg eldönti, hogy mit akar, ha átjutok ezen a zöldön, ha nem. Szóval, lámpa átvált és ekkor kiderült, hogy a bácsi elnézte a sávot, a baumaxba akart menni, ezért lazán megoldotta a tévedést: padló gáz, merev tekintet, index nélkül a belső sávból átvág a külsőbe, majd a behajtani tilos táblát észre nem véve betrillázik a parkolóba. A mellettem álló autósnak is gyanús lehetett valami, mert meg sem mozdult, hiába váltott a lámpa, valamit ő is megsejthetett. Az akció után mosolygott egyet, megrázta fejét és elindult. Tettem ezt én is, majd Bubuval hatalmasat játszottunk a játszóházban, nagyot ettünk a mekiben, haza felé el is aludt a kocsiban a kis drágám. Csatlakozott hozzánk Réka barátnőm, akivel aztán egy nagy bevásárlást is tartottunk, mivel nem rég kiderült, hogy a baba, akit júliusra vár, kislány lesz. Végre kiélhettem magam a rózsaszín ruhácskák között. :-) Persze Bubukámnak is csurrant-cseppent ez az. :-)Szeretem az ilyen napokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése