A beszélgetés művészete nem csak azt jelenti, hogy a gondolataidat a megfelelő helyen és időben mondod ki, hanem azt is, hogy tudod, mikor kell befognod a szádat!
2012. március 19., hétfő
Még midig tavasz van!
Na, próbáljuk meg újra! A jó időben rengeteget csavargunk Bubuval, megkapta élete első, önálló gombóc fagyiját is, amit persze teljesen egyedül sikeresen el is pusztított. Meg is jegyeztem, hogy mesés lenne, ha az ebéd is így menne és nem kéne az asztal körül kergetnem, várva, lesve azt a fél pillanatot, mikor magáról megfeledkezve kinyitja a száját és be tudom nyomni a kaját.
Csavargunk is elég sokat, a minap Réka barátnőm felhívott, hogy Kecskeméten van egy halas tó, teli aranyhallal, menjünk át, nézzük meg, Bubu biztos nagyon élvezné, rettentően leköti az úszkáló halak látványa. Így is tettünk, ám a halak még eléggé búvárkodtak, alig láttuk őket, ám Bubunak pont megfelelt egy a tó tetején úszkáló, vagyis inkább lebegő döglött hal. Mivel előtte a kövek dobálásával foglalatoskodott, meg is rémültem, hogy esetleg az egyikkel fejbe találta és kinyírta a halat, de aztán ahogy elnézegettem, inkább náthás lehetett és mivel belehalt, az az infó is lejött, hogy igazi férfihallal álltunk szemben. Minden napra kitalálok valami szabadtéri programot, így a napi "mit főzzek" mellet megjelent a "hogy foglaljam le a gyereket" kérdés is. Nem egyszerű, de ha megvan, én is nagyon tudom élvezni. :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése